2014. február 10., hétfő

Gondolatkísérlet a könyvelők rendszertani besorolására

A történelem során mindig voltak akik közvetítőként álltak a közember és a felsőbb világ között.

Sámán, varázsló, pap, párttitkár, könyvelő.

Csak Ők tudták a felsőbb hatalmak üzeneteit értelmezni. Pénzért és befolyásért cserébe.

A meghiúsult ügyleteim nagyobbik része a könyvelőkön múlt. Nem haragszom rájuk, csak tanulmányozom őket, keresem az evolúcióban a helyüket.

A könyvelő dogmatikus. Torquemada késői tanítványa, a bevallások inkvizítora.

Amit Ő nem ismer, az nem létezik. De miért is létezne? Nem szükséges a létezése.

Pedig ők is nyitott kisgyermeknek születtek.

A könyvelők munkája szomorú, unalmas, szabálykövető és lélekölő. Évekig ugyanazt csinálni, csak a kitöltendők száma változik. Kreativitás, újra való nyitottság már a munkájuk miatt is kizárt.

A cégvezetők pedig nem merik a sámán szavát megkérdőjelezni, mert a legfőbb NAVistennel mégis csak Ő áll kapcsolatban. Ő érti egyedül melyik rubrikába mit kell beírni, senki más.

Szintén érdekes, hogy a miért ne csináljuk indoklására mennyi energiát fordítanak.
Már az elején eldöntik, hogy nem (hülyén jönne ki, ha kiderülne a tájékozatlansága) és napokig kutatja az indokokat. Pedig az Igenhez kutatnia sem kéne.

Például állásfoglalást kérnek a NAVistentől.
Láttatok már NAV állásfoglalást?
Törvényi hivatkozások sorát citálja a NAV válaszul, köze nincs a kérdéshez, és abban a kontextusban értelmetlen is. 

Könyvelőink sem értik a választ, de a homályos isteni jelre már komoly ellenállást lehet építeni. 

Ha megtámadod Perzsiát, egy nagy birodalom fog megdőlni.












Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése