Néhányan mégis idegenkednek tőle. A dolgozók inkább kevesebb pénzt, mint nagyobb értékű utalványt kérnek. Macerásnak tartják a beváltást, főleg az alacsonyabb iskolázottságúak.
Egy vállalkozás addig a pillanatig felel az utalványok sorsáért, amíg a dogozói át nem veszik azokat. A munkavállaló mint az adózott utalvány tulajdonosa az utalványával bármit tehet, kivéve a pénzre történő visszaváltást.
Például évente a munkavállalók 15%-a elveszti az utalványát, megvárja amíg lejár, vagy simán kimossa. Így az utalványok ezen része sohasem kerül felhasználásra. Ez a 15% tiszta haszon a kibocsátónak, emiatt nyomultak erősen a franciák a magyar utalvány piacon.
Nézzük meg az Erzsébet Utalvány körforgását:
Az utalványt a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsátja ki. Havi kerete 8000 Ft, amihez 35,7% adó és a kezelési költség adódik. Tehát kb. 40% költséggel adható.
A cég megvásárolja, kifizeti a nettó értéket és a kezelési költséget. Beteszi a páncélba.
Kiosztáskor jelenik meg az adózási fázis, befizetik az adót és a dolgozó így a cégtől adózott utalványt kap.
Leginkább felhasználja, de ha olyan termékre van szüksége amit nem lehet Erzsébet utalvánnyal beszerezni, kénytelen lesz elcserélni számára éppen hasznos utalványra.
A következőkben az adómentes utalványokról írok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése