2015. április 12., vasárnap

A felosztó kirovó nyugdíjrendszer


Két nyugdíjas beszélget:

Ha lenne egy kis sonkánk, csinálhatnánk sonkás tojást. 
Már csak néhány tojás kellene


A Vaskancelláros bejegyzésemben a korfát és a nyugdíjasok számának alakulását jártuk körül. Ezzel szándékoztam megalapozni a mostani szomorú kis írásomat a címében szereplő rendszerről.

Az állami nyugdíjrendszer felosztó-kirovó elven működik. Az éppen aktív dolgozók adó jellegű járulékaiból finanszírozzák az éppen nyugdíjas korú lakosság nyugdíját. 

Ennek a rendszernek a problémáját mutatja a korfa. A rendszer megalkotásánál a korfának karácsonyfa jellege volt, sok dolgozó tartott el kisszámú, folyamatosan fogyó nyugdíjast.
A nyugdíjcélú elvonások mértéke alacsonyabb volt mint most, a nyugdíjpénztárak tudtak felhalmozni, főleg ingatlanokban, amelynek hasznosításából többletbevételre tettek szert.

Jelenleg kisebb számú dolgozó tart el szaporodó számú, egyre hosszabb ideig élő nyugdíjast. A nyugdíjkassza hiányát az Állam máshonnan elvont/átcsoportosított összegekkel pótolja ki. 
Ez hosszú távon nem működhet. Tehát tettek egy elég durva lépést. A nyugdíjcélra elvont jövedelem egészét az új alkotmányig Nyugdíjjáruléknak nevezték. A járulék befizetésével a befizető Járadék szolgáltatásra lett jogosult. Azaz járt neki a nyugdíj.

Jelenleg a befizetések két részre oszlanak

1. A munkáltató által, a munkavállaló bruttó bére után 27% fizetett szociális hozzájárulási adó, illetve
2. A munkavállaló bruttó jövedelméből fizetett 10%-os egyéni nyugdíjjárulék.

A szociális Adó nem Járulék, nem jár érte Járadék szolgáltatás. Ez esetben a kormányzat jóindulatára vagyunk utalva nyugdíj ügyben. 

Itt a kutya vacsorájával kapcsolatos népi megállapításra utalnék.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése