A korszerű társadalombiztosítási rendszerek Bismarck 1881-ben megalkotott törvényeinek elvei szerint működnek ma is. A társadalom részére teljesen elfogadható, biztonságot nyújtó rendszerről van szó. Elég jól kitalálták, ha 100 évig használható minta volt.
A népesség alakulása az orvostudomány és az egészségbiztosító ellátórendszerek fejlődése során erősen megváltozott a Vaskancellár óta. Értelmes közgazdászok régóta jelzik a veszélyt, és próbálnak a kormányokra hatni.
Kis aktív részvételt kérek, a következő linken
http://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/orszag.html húzzuk a csúszkát a kezdőpontra, 1870 re.
Ennek az időszaknak a korfája adta az alapot a társadalombiztosítási rendszerek kialakításához. A fenyőfa alak, sok élve születést mutat, majd a népesség a betegségek, balesetek miatt idős korra folyamatosan, egyenletesen fogy.
Lépjünk előre az időben 60 évet. Az erőteljes befűződés az első világháború népességi hatásait mutatja. Azután a világválság időszaka adja a párhuzamos részt.
Ha tovább haladunk, azt látjuk, hogy a második világháború nem okozott akkora visszaesést a népességben mint az első.
Az 1949-1953 időszakot Ratkó Anna minisztersége alatt fennálló abortusztilalom jellemzi. Nőtt is a népesség. Utána csökkenni kezdett, az emberek a jólétüket akarták inkább megteremteni.
1974 új szociálpolitikai kedvezmények léptek életbe, 75-ben meg is nőtt a születések száma.
Az 54-es és 75-ös csúcsok után az ország lakossága fogyásnak indult. Itt történtek az utolsó hatásos politikai korrekciók a növekedésre.
Azóta a születések száma egyenletesen alacsony, mint egész Európában.
Az ellátórendszerek (az egyes rossz tapasztalatok ellenére) működnek, nőtt az életkor, a ratkógyerekek lassan nyugdíjba vonulnak, és ez erősen megviseli majd a költségvetést. Növekszik a nyugdíjasok száma és életkora, jelentős szavazóerőt képviselnek a választásokon, szóval a velük kapcsolatos problémakör elég kiterjedt. Az alacsony nyugdíjak miatt sajnos nem jelentenek erős vásárlóerőt, ami a gazdaságot támogatná.
A kiszólás szerint a nyugdíj ÉLNI kevés, ÉHENHALNI sok.
A magyarok nyugdíjasként átlagban 14.3 évet élnek meg ebben az állapotban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése